ma:
holnap:
Üdvözöljük Hajdúszoboszló város közigazgatási portálján
Skip Navigation LinksKezdőlap > Élethelyzet > Egészség > Fogyatékosság > Fogyatékossági ellátás
Fogyatékossági ellátás

Ki veheti igénybe?

A súlyos fogyatékos állapotban lévő tizennyolcadik életévüket betöltött személyek.

Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek

  • segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon a látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
  • hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
    • halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
    • halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
  • értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
  • állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
  • a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),
  • a törvényben meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),
  • hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és a törvényben megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
  • állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,

és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

Látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága a Korm.rendelet 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott mértékű.

Hallási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága a Korm.rendelet 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott mértékű.

Értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága a Korm.rendelet 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott mértékű.

Autistának azt a személyt kell tekinteni, akinek a Korm.rendelet 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározott fogyatékossága fennáll.

Mozgásszervi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki

  • állapota miatt a helyváltoztatáshoz a Korm.rendelet 1. számú melléklet 5. pontjában meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy
  • mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött, ezért segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes, vagy
  • a Korm.rendelet 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott mozgásszervi betegségben szenved és emiatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.

A fogyatékossági támogatás megállapítása szempontjából a súlyos fogyatékosság akkor minősül tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag három évig fennáll.

Önálló életvitelre az a személy nem képes, aki

  • a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy
  • a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.

Az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes

  • étkezni, vagy
  • tisztálkodni, vagy
  • öltözködni, vagy
  • illemhelyet használni, vagy
  • lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.

A vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha a vakok személyi járadékára való jogosultságáról lemond.

A magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságáról lemond.

Eljárás tárgya:

A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti. A Magyar Államkincstár a fogyatékossági támogatással kapcsolatos ügyekben azonosító adatok megadását nem igénylő elektronikus ügyfélszolgálati rendszert működtet.

A súlyos fogyatékosság fennállása esetén a fogyatékossági támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg azzal, hogy a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapításának és a magasabb összegű családi pótlék megszüntetésének időpontja közötti időtartamra a két ellátás közötti különbözet összegét egy összegben kell kifizetni a kérelmező számára.

A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra ha

  • vakok személyi járadékában részesül,
  • magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
  • utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha

  • a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn;
  • a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja.

A fogyatékossági támogatás havi összege 2013. június 1-jétől19 500 forint / 24 000 forint a törvényben meghatározott esetekben.

Szükséges dokumentumok:

A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell előterjeszteni a Magyar Államkincstár kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél vagy a kormányablaknál.

A fogyatékossági támogatást igénylő személy a természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy az arról készült másolat csatolásával igazolja.

A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt.

Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a minősítéséhez szükséges iratokkal, a súlyos fogyatékosság minősítésének előkészítése érdekében a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről.

Az Igazgatóság a pontatlanul vagy hiányosan kitöltött, illetve az orvosi dokumentáció nélkül benyújtott kérelem esetén a kérelmezőt tizenöt napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel.

Ha a kérelmező a kérelemhez a rehabilitációs szakigazgatási szervnek, illetve jogelődjének a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét nem csatolta, az Igazgatóság a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció megküldésével

  • a súlyos fogyatékosság fennállása,

  • az önkiszolgálási képesség,

  • a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége,

  • a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja

kérdésében - szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából - megkeresi a rehabilitációs szakigazgatási szervet.

A kérelmező a súlyos fogyatékosság minősítése céljából személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívás ellenére nem jelenik meg, az Igazgatóság az eljárást megszüntetheti.

Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a szakhatósági állásfoglalás kialakítására, a rehabilitációs szakigazgatási szerv a kérelmezőt a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be, illetve vizsgálat céljából felhívhatja a rehabilitációs szakigazgatási szerv előtti személyes megjelenésre is.

Lásd bővebben:

www.allamkincstar.gov.hu